Sárvári Arborétum

Az Arborétum az elődjét Nádasdy Tamás hozta létre 1532-1539. között zöldség és gyümölcstermesztés céljából. Sylvester János a következőket jegyezte le Nádasdy Tamás sárvári tevékenységével kapcsolatban: „…a folyókat megfékezte, továbbá az idáig beérő igen sűrű erdő fáit kiirtatta, és annak helyét igen kellemes kerteknek és gyümölcsösöknek adta ….”. Kerty István vezetésével a kert országos hírnévnek örvendett, és rendszeres szállították terményeit a bécsi udvarba. Nádasdy Tamás dédunokája, Nádasdy Ferenc országbíró már ritka virágokat és cserjéket is telepített. Az országbírót a Wesselényi – féle összesküvésben való részvétele miatt 1671 – ben lefejezték, és a híres kert az enyészeté lett. A mai Arborétumot az uradalmat megvásárló Habsburg – Estei IV. Ferenc modenai uralkodó hozta létre 1812 – ben az itt elterülő mező és rétség helyén. Az Arborétumot Nábicht Antal kertész ültette. Sírja a városi köztemetőben látható.

Nábicht a terület egy részén gyümölcsöst telepített, a másik részében angolkertet létesítésére került sor, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat. Az első ültetésből származnak a ma három méter törzsátmérőt meghaladó platánok. A kor divatjának megfelelően főként tiszafát, japánakácot és hársat ültettek. A növényeknek kedvező klímát jelent a területet átszelő Gyöngyös-patak, valamint az 1860 – as években létrehozott mesterséges tórendszer Az uradalmat birtokló Lajos bajor királyi herceg erdőigazgatója, Dr. Grazman 1881-től japán származású növény-különlegességeket (pl.: kelet-ázsiai magnóliák) telepített. Ő ültette a keleti tüskefát (Calopanax pictus) is, amely pusztulása előtt a faj legnagyobb hazai példányának számított. Állománya 1932 – ben 123 fafajtát és cserjét számlált. A II. világháborút követően, 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védetté nyilvánította, majd kezelését az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) vette át. Az ERTI Sárvári Kutatóállomásának szakemberei tovább gondozták és gyarapították a parkot. A tó-rendszert felújították, partvonalait rendezték. Az utak és a hidak rekonstrukciójára is sor került. Fenyőfajokat telepítettek, a rhododendronokkal és virágzó növényekkel színesítették a parkot. Sor került egy távol-keleti gyűjtemény kialakítására.

Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj található. A kert növényanyagát és tájképét tekintve két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradványa, amely képet ad a városiasodás előtti állapotokról. A 400 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek, mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a halastavat. A másik rész a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol két évszázaddal ezelőtt létrejött az angolpark. Az arborétum értékes példányai a mintegy 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japán akácok, vasfák és egy hatalmas egylevelű magaskőris, a liliomfák a sokféle rododendron és azálea faj. Az Arborétumban a növényféleségek között eligazodást nyújtanak a sétautak mellett elhelyezett magyar és a latin nyelvű feliratok. A dús fakoronák különleges cserjék között madarak húzódnak meg. A parkban áll az ERTI Sárvári Kutatóállomásának épülete. Az üvegházak és a gazdasági épületek üzemi területnek minősülnek. A természet és az ember harmonikus együttélését reprezentáló Arborétum azon túl, hogy otthont ad a hazai erdészeti kutatás egyik neves intézetének, a benne való séta, növényeiben való gyönyörködés felüdülést és maradandó élményt nyújt a város polgárainak és a Sárvárra látogatóknak egyaránt.

Elérhetőség: